Tintakönnyek
Lelkek, byte-okba foglalva

Úgy érzem, hogy ez a versem picit erősre sikeredett; ha bárki megsértődne rá, előre is elnézést kérek.

valahol messze egy égi gépteremben,
ott ül az isten, számítógép mellett,
és írja a cépluszplusz mesterművet,
amit mi csúfolunk nagy k-s életnek,
madárcsicsergés, lomha autók zaja,
ólmos paták dongása, hegedű szava,
mind-mind csak tőle most mp3-ban,
fehérre festett falak, fontos képek,
filmekből kivágott örök emlékek,
mind jpeg formátumát dicsérje,
emlékek, történés ember szemében,
avi alá nem adta ő - szerencsére,
az adatott logika halandó számára,
csak egy pascal-ban írt férc-munka,
s tervezőjének e világ gondozása,
csak az ő keze nyomát áldja, áldja,
a szerver szabályok a user manual-ban,
mely elérhető minden ember számára,
és ha a programtól a memória megtelt,
master reboot-ol fenn az égi mester,
és törlődnek vírusok, falovak, férgek,
csak azok maradnak, akik érdemesek.