minden reggel,pont, mint egy rossz közhely,fogat mos, megfésül a csend,lágy karjával szépen öltöztet,minden reggel,ajtót zárok; ezzel már vége,más világok, más már az élet,ránts vállat; lépj túl az egészen,minden reggel,elindulsz valami kevesebbel,másban találni? csak…
kívül-belől,leselkedő tanár elől,(mint padban megriadt félénkek)amíg hevülsz,dolgozattól úgy menekülsz,hogy ne írd meg ezen a héten,nemcsak a lágy,korhadt pad csal, nemcsak a vágy,de odataszít a muszáj is,ezért tanul,minden diák oly oktalanul,míg el nem fehérül a száj…
koszos a föld, s hideg az ég,gátat szabnak, és sose elég,csak vigyen el az álom,a dalok is csak úgy maradnak,nem mi vagyunk a hangokban,csak vigyen el az álom,kell nekünk a magyarázat,a megváltó, egy újabb század,csak vigyen el az álom,mert enélkül mi maradna tán?annyira rideg s…
Szeretnék egy igen szép Tom Waits számot megosztani veletek; a dalszövegét lefordítottam (középfokú nyelvvizsgám nélkül).Az eredeti szöveg:Hell above and Heaven belowAll the trees are goneThe rain makes such a lovely soundTo those who are six feet under groundThe leaves will bury every…
- szobám asztalától,ahonnét megszületett,- szobád asztaláról,ahol te olvasod ezt,- szobám asztalától,csak így a történet,- szobád asztaláról,csak kósza képzelet,- szobám asztalától,székétől, papírjától,- tolljától, a házától,,mindentől miattam írtózol,- szobám…
amit érzek, megfékezem,nem vagyok ezzel divatban,gúnyosan nevetve,bölcsen mosolyogva,válaszolok, ha megkérded,de tudod, hogy nem igaz az,gúnyosan nevetve,bölcsen mosolyogva,félresöprik a falevelet,ha rossz helyre hullt korábban,gúnyosan nevetve,bölcsen mosolyogva,kiűzetnek a jó…
ahogy a templom ablaküvegénmélán áttört a déli napfény.ahogy a házak közt az utcán,az üvöltő szél végig sétált.ott volt a szívekben,a bűntudat.ahogy összecsukta aktatáskát,pénzt kapott, mint altatótárs,ahogy ránézett, tudta már jól,hogy baj lesz, de jó az álom,ott…
ezer vélemény, akarat,vérben futó jelszavak,maradjon legalább nekem,megvakuló két barna szemem,diktált elvek, demagóg,éles késük csontig hatol,maradjon legalább nekem,süketülő kagyló-fülem,pénzért élve, dolgozva,kezem ázva a mocsokban,maradjon legalább nekem,rozsdásodó acél…
éjfél. néha még az utcánelszáguld egy autó, talán.álmosan ciripel elmenő busz,minként a sarkon továbbjut.tilosban állok, magasban,mögöttem a sötét falakbanrejtőzik a halál darabja,előttem a fény halk hangja,mormol bele az éj-kalapba...padokhoz; vas és fa csak,de kósza csókok…
minél messzebb, minél távolabb,halld meg szavam, jó uram,messze vagyunk, mennyire?már senki sem mondja meg,kevés lettünk, egyedül,élő, mozgó, csak menekül,örömünk fásult, veszett,véget értek a nevetések,kezünkben a kávéskanál,néha, néha gyengén rotál,fájdalmaink halk…
