Úgy érzem, hogy ez a versem picit erősre sikeredett; ha bárki megsértődne rá, előre is elnézést kérek. valahol messze egy égi gépteremben,ott ül az isten, számítógép mellett,és írja a cépluszplusz mesterművet,amit mi csúfolunk nagy k-s életnek,madárcsicsergés, lomha…
mit látsz te bennem?ember-bíróféle,miért vagy te velem,ezret hívó élet?ezret ezer fele hív,s merre mész, barátom?nem látod és halkan sírakit látsz a túlvilágon. megvet a szemed, és ezhidd el, nekem fáj,legyen keserű, vagy mézes:de itt az igazság.dőlnél te is gyakranhidak…
egyedül vagyok, amennyire csak lehet.egyedül írok. egyedül képzelek. egyedül vagyok, mennyire nem bánom,hallgatani csak; életnek hitt álmom,egyedül vagy te is; hidd csak el,magad leszel csak csukott szemmel,egyedül vagy te is; nem tévedek,egyedül van az is, akit átölelnek,egyedül van…
eltűnünk életekből,megkopunk, mint könyvek,s puszta félelemből,maradnánk itt örökre,emberek kezeikkel,hányszor öleltek, fogtak,ha erőnkből nem ment,ők helyettünk tartottak,hányszor mondták,"holnap tán látlak ismét"be nem tartották,oly csalóka egy ismérv,köszönsz…
Elveszi, ami a tiéd, úgy érzi, hogy az övé, megissza a söreidet, kiszívja lassan véredet, rágja a húsod a bőrödről, érzed, ahogy fogaival őröl, a bőröd tépi széjjel, neki még a lelked is kell, belőled él ez a szörny, de igazán akkor győzöl, ha éppen elvesztesz mindent mi…
emberkék, emberkék, szép pici emberkék, égjetek szépen, mint százas villanykörték, benne vagytok a foglalatban, sötétkék, belőletek fog áradni fény, sötétkék. emberkék, emberkék, csöppnyi apró lény, öldököl, pusztít, a lényegtelenért, és mégis így tartja számon…
Soraink közt ott a lényeg, Mert más nem veszi észre, papírra vetem hát végleg, Ennél többet ér az élet, Sírhattok nekem, ti lények, Torkain ott van rég zsineg, Imádkoztok egy áldott kézhez, Hogy magának húzza azt meg, Elfed a föld, így ér véget, Lelkét kileheli a…
Apuka megint részegen jött a gyárból, Szemében mámoros borgőz lángja lángol, A gyerek vonyít, mert apja csók helyett Arcára pofont adott úgy köszönésképpen, Az anyuka retteg, és a sarokban reszket, Miképpen a férje a centrifugát hányja tele, Aztán újra kéz lendül, szeretet…
Egyszer volt, hol nem volt,Volt egy ember, meg egy holt,a szíve egyre csak zakatolt,hogy hova ássa el a darabot,ami a másikból visszamaradott.mint egy száraz kenyérfalatot,mit a szegény kínjában darabol,úgy keresett, és csak kutatott,egy földbe vágott nagy furatot -melybe rejthet ily…
amint ültem fenn; láttam a szegényeket, minden este összeteszik kezüket, "adj nyugodalmat istenem..." láttam a munkától hullt könnyeket karba tett zsarnok kezeket amint ültem fenn; láttam a milliókat, akik a tegnapokat siratták volna, ám továbbment; s a holnap nem hozott…
