Tintakönnyek
Lelkek, byte-okba foglalva

 Ábránd a holdfényben Tekintetem az őrangyalunkra szegezem, Amint ezüstös fényt sír ablakomra. Ekkor mintha letámadna emlékezetem, Tükrök mintha apró tavakká váltak volna. Ezekből kicsiny patakok erednek, S ezüstös arcomon végig peregnek. Mintha kristályt látnék…